2012. június 1., péntek

Hamarosan indulhat az űrbe a világ legnagyobb rakétája


Index
2012. május 31., csütörtök 15:24
|




Még vissza sem tért a Földre a SpaceX cég történelmet író Dragon űrkapszulája, a vállalat máris újabb nagy bejelentéssel állt elő: megkötötték az első szerződést a világ legnagyobb és legerősebb hordozórakétájaként fejlesztett Falcon Heavy felhasználására. A rakéta 2013-ban kerül az éles tesztelés fázisába, az első ügyfél pedig a luxemburgi Intelsat, a világ legnagyobb telekommunikációs műholdgyártó, és szolgáltató cége. A Falcon Heavy bérlése nem olcsó mulatság: a rakéta egyetlen kilövése 100 millió dollár körüli összegbe kerül majd.

A Falcon Heavy a Falcon 9 rakéta evolúciójának következő lépése (ez a hordozórakéta vitte fel most a Dragont a Nemzetközi űrállomáshoz), de annál sokkal nagyobb teljesítményű. A rakéta igazi óriás lesz: 69 méter magas, a tömege 1400 tonna. Az első fokozatban mindhárom Falcon 9-es rakétaegység üzemel, második fokozatban leválik a két szélső és a középső viszi tovább föld körüli pályára a hasznos terhet. A Falcon Heavy mindeközben hagyományos rakétaüzemanyagot, azaz RP-1 osztályú kerozint és cseppfolyós oxigént használ üzemanyagként.

A rakéta különlegessége, technikai újítása abban rejlik, hogy mindhárom rakétaegység esetében keresztbetáplálással működtethető az összesen 27 darab Merlin 1D rakétahajtómű, azaz az üzemanyagtartályokból egyformán jut el hozzájuk a megfelelő keverék. Így ha valamelyik Merlin 1D meghibásodna, az könnyen kizárható a rendszerből, szerepét az arányosan hosszabb ideig üzemelő társai veszik át.
.
Elon Musk és a Falcon Heavy makettje
Fotó: SpaceX

A monstrum 53 tonnányi rakományt lesz képes alacsony Föld körüli pályára felvinni, vagy 19 tonnát geostacionáriusra – az Intelsat műholdjai tipikusan ilyenek, 35-42 ezer kilométerrel a felszín felett keringenek.

A SpaceX rakétája messze a legerősebb és legnagyobb kapacitású a jelenleg elérhető hasonló űreszközök közül, kétszer annyi rakományt bír el, mint a nemrég nyugdíjba vonult amerikai űrsiklóflotta tagjai. Viszont mégsem ez a történelem legnagyobb hordozórakétája, a hatvanas-hetvenes évek Apollo és Skylab programjaiban a Hold körüli pályára álló űrjárműveket még ennél is erősebb rakéták, a NASA Saturn V-ösei szállították.

Jönnek a nyári szuperviharok: így kell védekezni

2012. június 1., péntek 17:12 Pénzcentrum.hu




A korábbi évek kiszámíthatatlan időjárása és a szeszélyes tavasz után úgy tűnik, egyre szélsőségesebb meteorológiai jelenségekre számíthatunk az év bármely szakában. Bár idén szerencsére még elkerültek minket a nagyobb viharok, a felhőszakadások és kísérőik, mint például a villámcsapások mind gyakoribb és súlyosabb károkat okoznak, így a legjobb, ha alaposan felkészülünk a fogadásukra és az esetleges károk elhárítására.
hirdetés
Te is lehetsz nyertes a világmárkákkal: fektess a sportba!
hirdetés


Tavasz végén kezdődik a zivatar- és viharszezon, amelynek egyik velejárója, hogy május és augusztus között többször tapasztalhatunk villámlást, mint az év más szakában. Ez a félelmetes jelenség egy nagy energiájú, természetes légköri kisülés, amelynek áramerőssége eléri a 20-30 000 ampert, kivételes esetekben pedig a 300 ezer ampert is meghaladhatja. Statisztikák alapján hazánk villámoktól leginkább sújtott területei a Duna-Tisza köze, a Nyírség és a Viharsarok.

Villámcsapás nem csak vihar közben, de már zivatar előtt is előfordulhat, ezért ha sötét és magas viharfelhőket látunk, erősödő szelet érzünk, vegyük komolyan a figyelmeztető jeleket. Bármilyen furcsa, a villámcsapások kis része a zivatarfelhőtől messze, akár 15 km-es távolságra történik. Ezekre az úgynevezett száraz zivatarokra előre figyelmeztetnek minket a meteorológiai honlapok, így az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) oldala és Időkép.hu is jelzi, ha ilyen jelenségre számíthatunk. Amennyiben igényeljük, sms-ben is értesítenek minket a közelgő veszélyről.

A villámcsapás és következményei ellen nagyon nehéz védekezni, de a károkat és a sérüléseket gondos tervezéssel és odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehet. A villámcsapás elsődlegesen tüzet és mechanikai károkat okoz, amelyeket villámhárítóval védhetünk ki. Mivel ennek az eszköznek a legnagyobb a szerepe a veszély elhárításában, ügyeljünk arra, hogy az épületre a megfelelő villámhárítót szereljük fel. Az eszköz fő célja, hogy levezesse a villám energiáit, anélkül hogy mechanikai károsodás vagy tűz keletkezne az épületben.

A villámhárítóval levezetett villám áramának egy része még így is bekerül az elektromos hálózatba, és ez az érzékeny berendezéseket (számítógép, szórakoztató elektronikai eszközök stb.) tönkreteheti, vagy elektromos zárlatot, tüzet is okozhat. Ilyenkor nem közvetlenül a villám teremt veszélyhelyzetet, hanem annak másodlagos hatása okoz kárt, és a létrejövő túlfeszültség a felelős a villámcsapás okozta károk legnagyobb részéért. Vihar közeledtével érdemes az elektromos készülékeinket áramtalanítani, de ha túlfeszültségre érzékeny eszközeink vannak - amelyeket nem lehet egyszerűen kihúzni a konnektorból - akkor ez nem minden esetben elegendő. Vásárláskor lehetőség szerint olyan készülékeket válasszunk, amelyekben áramellátás-védelmi eszközök is vannak. Ezek a túlfeszültség idejére (a másodperc néhány milliomod részére) rövidre zárják az elektromos vezetékeket, majd visszaállnak alaphelyzetbe. Még jobb, ha olyan terméket veszünk, amelynél a gyártó az áramellátás-védelmi eszközök teljes élettartamára vállalja a hozzájuk csatlakoztatott eszközökben keletkezett károk megtérítését.

"A 2010-es, kiugróan viharos év után tavaly 1765 alkalommal érkezett kárbejelentés a K&H Biztosítóhoz villámcsapás okozta károk miatt. Ha valaki rendelkezik lakásbiztosítással, biztosítója a villámcsapás közvetlen és közvetett hatásából eredő károkért is helytáll. Jó tudni, hogy ilyen esetekben a biztosítók a kárrendezés során a meteorológiai intézet igazolását is bekérhetik, valamint a károsodott eszközről a szerviz szakvéleményét." - mondta el Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese. - "Bár a villámcsapásról elsősorban tűzkárok jutnak eszünkbe, érdemes a szabadban végzett tevékenységünket is az időjárás előrejelzés és az OMSZ riasztásai ismeretében megtervezni, hogy elkerüljük a személyi sérüléseket.


Ha mégis odakint talál minket a vihar, kerüljük a kiemelkedő tárgyakat, barlangbejáratokat, nyitott térségeket, vízfelületeket. Hegyi túránál keressünk törmelékes kőzettel borított helyet magunknak, üljünk le, és tegyük a fülünkre a kezünket - ezzel csökkentjük a halláskárosodás veszélyét. Ha csoportban vagyunk, szóródjunk szét, és az egyes emberek között legyen 4-5 méter távolság. A sérült társai az elsősegélynyújtás mellett azonnal értesítsék a mentőket: a villámsújtotta betegeket ugyanis mindenképp orvosnak kell ellátnia, mert a káros hatások később is jelentkezhetnek. Ha más biztosításokhoz kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosítással rendelkezünk, a biztosító ilyen személyi sérülés esetén is segítséget nyújt."

Gyorsan kialakulhatnak szupervulkánok


lica
2012. május 31., csütörtök 14:00
|




Sokkal gyorsabban kialakulhatnak a hatalmas területeket lakatlanná tevő szupervulkánok, mint azt eddig gondolták. A Vanderbilt Egyetem geológusai szerint néhány száz vagy egy-két ezer év alatt is kialakulhatnak a magmakamrák, amelyek az átlagosnál százszor nagyobb kitörést okozhatnak.

A szupervulkánok hatalmas mennyiségű forró gázt, hamut és köveket szórnak a levegőbe, akár egy egész kontinensnyi területet is be tud teríteni a vulkáni törmelék. Ráadásul az atmoszférába jutott hamu évtizedekre megváltoztathatja az éghajlatot, vulkanikus teleket létrehozva.
.
A californiai Long Valley, háromdimenziós nézete

Bizonyíték van arra, hogy 74 ezer évvel ezelőtt Indonéziában kitört egy ilyen szupervulkán, és majdnem eltüntette az emberiséget a Föld színéről. A Toba vulkán Szumátra szigetén volt, akkori kitörésekor 2500 köbkilométer láva ömlött a felszínre, a kitörés ötezerszer volt nagyobb mint az 1980-ban kitört Mount St. Helensé. A légkörbe került hamu csökkentette a globális hőmérsékletet, nagyon sok faj kipusztulását okozva.

A geológusok eddig azt gondolták, hogy viszonylag lassan alakulnak ki ilyen nagy vulkánok, mert ehhez a magmának hatalmas, föld alatti medencékben kell összegyűlnie, amely 100-200 ezer évig is eltarthat. A legújabb kutatások azonban mást mutatnak, ezek a hatalmas magmakamrák csak néhány ezer, sőt néhány száz évig tudnak csak létezni, mielőtt kitörnének.
Pár száz év elég

Guilherme Gualda, a Vanderbilt kutatója szerint a hatalmas magmakamrák egyszerűen nem tudnak hosszú ideig megmaradni, előbb-utóbb kitörnek. A kutatásokat főként a kaliforniai Long Valley-ben, egy 760 ezer évvel ezelőtti vulkánkitörés helyszínén végezték, és a legújabb módszereket alkalmazták, hogy megvizsgálják a magma formálódásának folyamatát. Kiderült, hogy a medencében alig néhány ezer év alatt gyűlt össze a magma, és a kitörés után a vulkán beborította egész Észak-Amerikát hamuval.

Ezek a medencék laposak, nagyjából 15-40 kilométer hosszúak és 1-5 kilométer mélyek. A geológusok a kvarc kristályosodását vizsgálták a területen, ebből próbáltak rájönni a medence korára. Több hasonló bizonyíték is arra utal, hogy kevesebb mint tízezer év alatt alakultak ki a medencék, sőt a számítások szerint a legvalószínűbb, hogy pár száz év is elég a kialakulásukhoz.

Kiderült tehát, hogy történelmileg is átlátható időn belül is ki tudnak alakulni hatalmas magmakamrák. Ez azonban teljesen új problémákat vet fel. A geológusoknak ezentúl folyamatosan figyelniük kell azokat a területeket, ahol kialakulhatnak ilyenek, mint például a Yellowstone-park környékén. A tudomány mai állása szerint nem lehet elodázni egy vulkán kitörését. A legtöbb, amit tenni lehet, az egyre pontosabb előrejelzés és a figyelmeztetés.

2012. május 26., szombat

350 éves matematikai problémát oldott meg egy indiai diák


Index
2012. május 25., péntek 11:49
|




Egy több mint három évszázados, eredetileg még Isaac Newton által felvetett komplex matematikai-részecskefizikai problémát oldott meg egy 16 éves indiai diák, Shouryya Ray. A 12 éves kora óta Németországban élő, a drezdai műszaki egyetem előkészítőjére járó diák megoldása lehetővé teszi, hogy kiszámoljuk egy eldobott labda röppályáját, és azt, hogy egy falnak ütközve hová pattan majd vissza. Ezt eddig csak nagy számításigényű módszerekkel, számítógép segítségével lehetett megjósolni. Shouryya megoldása nem csak egyszerűbb, de pontosabb eredményt is ad.
.

A hírügynökségi jelentések nem részletezik, hogy pontosan mi volt az a trükk, ami 350 év alatt egyetlen matematikusnak sem jutott eszébe, csak annyit említenek, hogy a gyermeki naivitás segített a megoldás megtalálásában, és magát Shouryyát is meglepte, hogy az működik. A diák egyébként két évvel a korának megfelelő osztály felett jár az iskolába, és még nem döntötte el, hogy matematikus vagy fizikus szeretne lenni.

Sok sikert Shouryya Ray!

Index után - Dynamis

2012. május 19., szombat

Máshogy "viselkedik" a Balaton

Miközben a Balaton "viselkedése" megváltozott, az ország szinte semmit sem költ az ezzel kapcsolatos kutatásokra, holott fel kellene készülni arra, hogy pár évtized múlva növekszik a szárazság, ami kihathat az érzékeny, sekély víz üdülő-tóként való hasznosítására - hangzott el azon a szakmai napon, amely a Balatonnal kapcsolatos sürgetővé vált kérdéseket feszegette.

Az ezredforduló óta átlag alatti mennyiségű csapadék hullott a Balatonra - kivéve a 2010-es évet -, és hatszor fordult elő, amire az 1921-óta zajló mérések óta korábban nem volt példa, hogy több vizet vesztett a tó, mint amennyi belekerült, vagyis negatívvá vált a vízmérlege - summázta a helyzetet Varga György, a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet tudományos főmunkatársa a közel száz fős, szakemberekből és laikus érdeklődőkből álló közönség előtt.

Szerinte aggodalomra ad okot, hogy az 1970-es évek óta jelentősen csökkent a vízgyűjtőkből a tóba folyó víz mennyisége. A következő évtizedekben az éves középhőmérséklet 2-3 Celsius-fokkal emelkedhet, a globális felmelegedés hatására nem fenntartható állapot alakulhat ki a Balaton turisztikájában, amit vagy szabályozással kell kezelni, vagy alkalmazkodni kell hozzá - mondta a szakember, aki az utóbbi megoldást tartja előnyösebbnek.

A jelenlegi helyzetről szólva hozzátette: pénteken 81 centiméteres volt a Balaton vízállása, ami a borúlátóbb előrejelzések szerint a szezon végére 60 centiméter alattivá, vagyis szélsőségesen alacsonnyá válhat. Ennél volt már sokkal rosszabb is a helyzet, hiszen a 2003-ban mért legalacsonyabb vízállás 23 centimétert mutatott - tette hozzá.

Nováky Béla, a műszaki tudomány kandidátusa (MTA), a Nobel-békedíjas ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) értékelő jelentésének egyik szerzője a számítási módszereket is bemutatva vezette le, hogy a Balaton életében 2000 előtt kisebb változásokat, periódusokat lehetet észlelni. 2000 után azonban külső hatásokra jelentősen megváltoztak a tó "belső törvényszerűségei", vagyis az éghajlatváltozás éreztetni kezdte hatását.

Hangsúlyozta, nagy a bizonytalanság abban, hogy hogyan alakul a térség éghajlata a jövőben, és annak milyen hatásai lesznek, de fel kell készülni erre a bizonytalanságra is. Hangsúlyozta, a közép-európai tavak fenntartható használatának elősegítését célzó EULAKES projekt előrejelzései szerint pár évtized múlva számottevően szárazabbá válthat a tó körüli éghajlat. 2015-2020-ig még nem várható jelentős változás, így van idő felkészülni, és megfelelő vízgazdálkodási stratégiát kidolgozni.

Pomogyi Piroska a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakembere a balatoni nádasok új felmérésének eredményeiről számolt be. Szólt arról is, hogy módosítani kellene a jelenlegi, nádasokat védő jogszabályokat, hiszen főként a tó északi partján a minőségi nádasok több helyen ellehetetlenítik a tóhasználatot.

A Balatonnal kapcsolatos aktuális kérdéseket feszegető konferenciasorozat első siófoki szakmai napja - amelyet hamarosan Keszthelyen s Balatonfüreden követ majd újabb - a Magyar Hidrológiai Társaság szervezeteinek, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamarának, valamint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak volt a közös rendezvénye.
Forrás: MTI

2011. augusztus 12., péntek

Két Holdból lett egy?



Holdunk rendelkezik néhány furcsa tulajdonsággal. Az egyik ilyen, hogy felszíne jelentős eltéréseket mutat a felénk forduló és túlsó féltekék között: ideát a kéreg vékonyabb, simább, sok helyen sötétebb bazalttal kitöltött medencékkel fedett, odaát vastagabb, csupa kráterezett felföld. Emellett bizonyos elemek (KREEP: kálium, ritkaföldfémek és foszfor) gyakorisága is eltérő. Voltak már korábban is elméletek, hogy mi hozta létre ezt a kettősséget, például változó mértékű árapály-fűtés, vagy épp a Déli-Pólus-Aitken-medencét is létrehozó nagy becsapódás. Egy új elmélet is becsapódáson alapul, de nem messziről érkezett vándorén, hanem hold-testvérek közötti eseményen.









Szembetűnőek a különbségek a két félteke között. Ez a magasság-térkép is mutatja, hogy a felénk forduló félteke sokkal simább, míg a túlsó tele van kráterekkel. A Déli-Pólus-Aitken-medence a nagy kék mélyedés a túlsó oldal déli felén.



Erik Asphaug és Martin Jutzi (University of California, Santa Cruz, USA) a Nature-ben megjelent cikkükben a Hold keletkezésének legelfogadottabb elméletét vették alapul. Eszerint a Hold anyagát egy hatalmas égitestnek az ős-Földbe történt becsapódása dobta ki, ami aztán a Föld körül szép lassan összeállt a ma ismert Holddá. A szimulációk szerint pedig létrejöhettek olyan konfigurációk, ahol három égitest (Föld és két hold) maradhatott meg a rendszerben hosszabb ideig, közel százmillió évig. Ennyi idő kellett ugyanis, hogy kellőképpen lehűljenek: az ős-Holdat, a nagyobb égitest felszínét már csak vékony (< 100 km) magmaóceán borította, a kisebb, ~1/3 Hold-átmérőjű impaktort, az áldozatot, pedig megszilárdult kéreg.



Négy pillanatkép a szimulációból. A jelzett anyagok: az ős-Hold kérge (szürke), az impaktor kérge (világoskék) és köpenye (sötétkék) és egy réteg az ős-Hold köpenyéből (sárga).



Több tízmillió év alatt azonban egy trójai (azonos pályán, de 60 fokkal odébb keringő) hold pályája is destabilizálódik, és előbb-utóbb becsapódik az ős-Holdba. De nem szokványos becsapódás ám ez! A Naprendszerben megszokott, több tíz km/s-os sebességek helyett a két égitest mindössze 2-3 km/s-al találkozott. Emiatt nem jön létre kráter és nem dobódik törmelékfelhő, hanem az impaktor anyaga rárakódik a nagyobb égitest felszínére. A szimuláció végeredménye pedig egész közel áll a valósághoz: a becsapódó test anyaga beborította az egyik féltekét, létrehozva a felföldeket, míg a még jelenlévő magmaóceánt átlökte a másikra. Ez pedig megmagyarázza az eltérést az elemgyakoriságban is.



A becsapódáson túlesett Hold keresztmetszete. Az impaktor anyaga (szürke) beborította az egyik féltekét, míg a magmaóceánt (sárga) átnyomta a másikra. Ha volt magja az impaktornak (nem valószínű), az besüllyedt a Holdéba, és nem változtatott az események lefolyásán.



Az elméletet nagyszerűen lehetne igazolni vagy épp cáfolni mintahozó missziókkal. Mivel az impaktor kérge hamarabb kialakult, ezért öregebb a Holdénál: ezt az ősi kéreganyagot kéne megtalálni. Ez azonban elsősorban a túloldalon van jelen, csak igen kis része juthatott át a felénk néző oldalra. A NASA New Frontiers misszió-jelöltjei között szerepel is egy tervezet, a MoonRise, ami a túloldalról, a Déli-Pólus-Aitken-medencéből hozna mintát, de a legutóbbi kiválasztáson alulmaradt, és számos izgalmas tervezettel néz szembe a következő alkalommal is. Ez szinte már felhívás egy GLXP küldetésre, nem?

2011. augusztus 9., kedd

Áttörés a szkizofrénia genetikai hátterének megértésében

MTI
2011. augusztus 8., hétfő 10:35


A szkizofréniás esetek legalább felénél megtalálhatóak azok a génváltozatok, melyekről a Nature Genetics című szakfolyóiratban vasárnap számoltak be amerikai kutatók.

A negyven különböző génen fellelt génmutációk a kutatók szerint megmagyarázhatják, hogy miért gyakori a szkizofrénia előfordulása világszerte, a betegség ugyanis minden századik embert érint valamikor élete során. A szkizofréniások mintegy tizedénél valamelyik szülő is érintett.

A mostani kutatás azt mutatta, hogy a genetika azokban az esetekben is szerepet játszik, amikor családi halmozódásról nincs szó.


Egy személy DNS-e nem tökéletesen azonos másolata szülei genetikai kódjának, mutációk fordulnak elő, amikor a spermiumok és a petesejtek kialakulnak. A Columbia Egyetem orvosi központjának munkatársai 225 ember örökítő kódját elemezték, akik közül egyesek szkizofréniával éltek, míg mások nem, és megállapították, hogy negyven gén összefüggésben van a szkizofréniával.

Az eredmény azt sugallja, hogy az eddig feltételezettnél jóval több gén járul hozzá a szkizofrénia kialakulásához - magyarázta Maria Karayiorgou kutatásvezető a BBC hírportáljának.


Antianyag-gyűrű veszi körül a Földet



Megjelent: 2011.08.08. 07:54 | Frissítve: 2011.08.08. 09:46
Ezzel szállhatnak a jövő űrhajói. A vékony antiprotonokból álló sávot a Pamela műhold fedezte fel.
(BBC NEWS)

Valóra válhat a jövőben az antianyaggal működő űrhajók álma, állítják amerikai tudósok, miután bejelentették, hogy a 2006-ban indított antianyag mérő Pamela műhold antianyag burkot mutatott ki bolygónk körül.

Az antianyag az úgynevezett Van Allen sugárzási öv külsejét és belsejét borítja. Az öv elektromosan töltött részecskéket tartalmaz, melyeket a napszél hoz létre és az első amerikai műholdak mérték be először.

A belső öv a Föld felett 2000 km-től 5000 km-ig terjed és 10-50 MeV - megaelektronvolt - energiájú protonokból és antiprotonokból áll, melyet a kozmikus sugárzás hoz létre.

A Pamela ezerszer több antianyagot vett a Föld mágneses mezejének Dél-Atlanti anomália nevű területén - ahol a mágneses védőpajzs gyengébb az átlagosnál -, mint ahogy az előzőleg várható volt a normál részecskebomlás által.

Az antianyagban az atomot a proton, neutron és elektron helyett azok antirészecskéi, az antiproton, antineutron és pozitron építik fel. Az első antianyagot a svájci CERN-ben sikerült előállítani, de kutatók folyamatosan dolgoznak elkészítésén és hosszútávú csapdázásán.

Az antianyag a jövő űrhajóinak kitűnő üzemanyaga lehet, mivel 1 gramm antianyag energiamennyisége egyenlő 1000 űrsikló külső tartályainak potenciális energiájával.

Forrás: BBC NEWS

2010. október 3., vasárnap

Húsz év múlva már januárban kezdődhet a tavasz

2010. október 2., szombat 19:45 | aznap frissítve
Hőség, aszály, orkánok és áradások - a klímakutatók hosszú ideje figyelmeztetnek a Föld felmelegedésének várható következményeire. A Giesseni Egyetem növényökológiai intézetének kutatói is meglepő és nyugtalanító jelenségekre hívják fel a figyelmet.
Évek óta növekszik a levegőben a szén-dioxid koncentrációja, ez pedig nagymértékben felelőssé tehető a Föld felmelegedéséért. "Korábban az a feltevés élt, hogy a levegő szén-dioxid-koncentrációjának növekedésével párhuzamosan a talaj is több szenet képes raktározni" - mondta el Christoph Müller, a növényökológiai intézet vezetője.

Hibás elmélet

A kutatók azonban bebizonyították, hogy a növények és a talaj is azonnal leadják a szén-dioxidot. Ezenkívül pedig a talaj még több - euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezett - dinitrogén-oxidot juttat a levegőbe, amelynek klímakárosító hatása nagyobb, mint a szén-dioxidé - olvasható a Die Welt online kiadásában.
A német intézet Lindenben található klímakutató állomásán tizenkét éve végeznek a szén-dioxid-szint mérésére irányuló vizsgálatokat. A kutatók megfigyelték, hogy ez alatt az idő alatt több fű nőtt, mint hasznos növény. Az állomáshoz tartozik egy gyümölcsfákkal, aranyfával és seprűvirággal teli kert is, amelyben minden nap regisztrálják az eseményeket - melyik növény kezd virágozni, és melyiknek fakulnak a levelei.
hirdetés
Müller szerint a fenológia, vagyis a növényi-, illetve az állati életciklus és az éghajlat, évszakok kapcsolatát tanulmányozó tudományág terén végzett vizsgálataik arra engednek következtetni, hogy a fenológiai óra kissé eltolódott: a telek megrövidültek, a tavasz pedig egyre korábban kezdődik. A jóslatok szerint 2030-ban már január végén megkezdődhet a kikelet.
"Ez azonban még nem jelenti azt, hogy csökkennének a problémák. A földműveseknek és a kertészeknek gyakran kell küzdeniük késői fagyokkal, amelyek a termény csökkenését eredményezik" - véli Müller.

Összekapcsolódnak

A kutatók szerint Hessenben már most kimutathatóan megváltozott a klíma, amelyre máris reagált a növényzet.
"Természetesen a Föld történelmében mindig is voltak klímaváltozások, de a jelenlegi változások sebessége igazán szokatlan. Száz év alatt világszerte átlagosan 0,7 Celsius-fokkal növekedett a hőmérséklet - most kétszáz év alatt történik annyi változás, mint korábban ezer év alatt" - fejtette ki Müller.
A tudósok szerint mindenképpen változtatásra van szükség ahhoz, hogy ne melegedjen tovább a helyzet: az életmód- és az energia felhasználásának változására.

2010. szeptember 18., szombat

Európa leszáll a Holdra



2010. szeptember 17., péntek 15:34 | Frissítve: 10 órája
Jövőre elkészül az Európai Űrügynökség 2018-ra tervezett holdraszállásának a koncepciója és költségvetése. Csak a tanulmány 6,5 millió euróba kerül.
Az EADS Astrium nyugat-európai repülési és űripari konzorcium várhatóan 2011 végére készül el azzal a tanulmánnyal, amelyből kiderült a Hold-misszión használt űrrepülőgép terve, és hogy milyen technológiákat használnak a landoláshoz. A tanulmány elkészítésére az Astrium 6,5 millió eurót kap az ESA-tól.
Nemcsak a kismértékű gravitációs erő és a rossz időjárási viszonyok miatt különösen problémás a Holdon való landolás. "A legnagyobb kihívás, hogy nem ismerjük eléggé a potenciális landolási terület adottságait" - fejtette ki Michael Menking, a brémai Astrium Werk vállalat vezetője.
hirdetés
A holdjárónak tehát repülésekor különböző akadályokat, meredek hegyoldalakat és krátereket kell felismernie, kikerülnie és alkalmas landolási helyet keresnie. Ennek teljesítéséhez teljesen újszerű navigációs rendszer kidolgozására van szükség. Elképzelhető, hogy az ESA ATV teherszállító űrhajójának egyes alkotórészeit, mint például a hajtóművet és a szenzorokat is bevetik az új technika kidolgozásában.
A tíz méter hosszú hordozóhajó automatikusan csatlakozik az ISS nemzetközi űrállomáshoz. Ez azonban lényegesen könnyebb feladat, mint a Holdon való landolás, hiszen ebben az esetben a cél és annak pozíciója ismert.
Az ESA elképzelései szerint a legénység nélküli űrhajó 2016 és 2018 között landol a Hold déli sarkán. A holdjáró aztán több hónapot tölt el az égitesten a terület felfedezésével. Az ESA reményei szerint ismeretekhez jutnak arról is, hogyan keletkezett bolygórendszerünk és a Föld.

2010. augusztus 31., kedd

Így még senki nem nézte meg a Balatont

Molnár Orsolya|2010. 08. 31., 17:06|Utolsó módosítás: 2010. 08. 31., 18:13|
Különleges felszereltségű repülőgéppel érkeztek Magyarországra brit kutatók, hogy helyi szakemberekkel együttműködve feltérképezzék a balatoni nádasokat és a part menti növényzetet. A pásztázó lézerrel és speciális kamerával végzett mérések kiemelkedő jelentőségűek a vizek műholdas megfigyelésében, ugyanis az alkalmazott technológiákat a világban együttesen még nagyon kevés helyen használták, Magyarországon pedig még egyáltalán nem végeztek ilyesmit.
Forrás: MTIA Zala folyó torkolata Balatonszentgyörgynél

Keresés

Tíz nap alatt végezték el brit kutatók a Balaton nyílt vizének, a parti nádasoknak, valamint a Kis-Balatonnak, a Tihanyi-félszigetnek, az Aszófő-Zánka környékének és a Sárvíz völgyének a légi felmérését. Zlinszky András programfelelős, a Magyar Tudományos Akadémia tihanyi székhelyű Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének munkatársa az [origo]-nak elmondta, hogy az Angol Környezetvédelmi Kutatási Tanács (Natural Environment Research Council) Légi Kutatási és Felmérési Intézetének (Airborne Research and Survey Facility) munkatársai több különböző kutatási és oktatási feladat végrehajtására jöttek Magyarországra.
A kutatók egy Dornier Do-228 típusú kifejezetten kutatási célra tervezett repülővel érkeztek, mely az egyetlen gép volt, amely Nagy-Britanniában repülhetett az izlandi vulkánkitöréskor, és ezzel követték nyomon a hamu elterjedését. A gép személyzetét öt fő alkotja: két pilóta, két műszer-operátor és egy földi koordinátor. A gép felszereltségéhez tartozik egy 39 megapixeles digitális kamera, egy LEICA domborzati pásztázó lézer és egy AISA Dual hiperspektrális kamerarendszer.
A lézeres eljárás vagy más néven LIDAR (Light Detection And Ranging) technológia másodpercenként több tízezerszer méri a repülő és a földfelszín közötti távolságot, ami a gép helyzetének ismeretében nagyon részletesen és pontosan kirajzolhatóvá teszi a felmért terület domborzatát és a növényzet magasságát. Az úgynevezett hiperspektrális kamera pedig a színek numerikus vizsgálatán keresztül, a növényzet által visszavert sugarak hullámhosszát mérve különböző felszínborítási típusok elkülönítését teszi lehetővé. Segítségével feltérképezhető a parti növényfajok elterjedése, és lehatárolhatók az ép és pusztuló nádasok.
Tripla vizsgálat
Elsőként a kutatóintézet és a Stirlingi Egyetem együttműködésében a kamerával és a lézerrel felmérték a Balaton nyílt vizét azzal a céllal, hogy a vízminőség rendszeres műholdas távérzékeléséhez dolgozzanak ki eljárásokat. A Limnológiai Intézet, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizika Tanszékének együttműködésében elvégezték a Balaton parti sávjának és a Kis-Balatonnak a légi felmérését is. A harmadik vizsgálatot a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja vezeti, ennek során a Sárvíz völgyének domborzatát vizsgálták, és az eredményekből a történeti leletanyag elhelyezkedése alapján a völgy elárasztásának mértékére és így a klímára következtetnek. Ezzel párhuzamosan a hiperspektrális technológia alkalmazhatóságát is tesztelték ismert régészeti lelőhelyeken.
Forrás: EUFAR-NERC ARSF- MTA BLKI/Google
Pásztázó lézerrel készült (fent) és egy műholdas felvétel (lent) a Zala folyó balatoni torkolatáról
A felmérés jelentőségét az adja, hogy a két módszerrel egyszerre világszerte is kevés mérés történt, de Magyarországon még egyáltalán nem végeztek ilyesmit. A pásztázó lézert építőipari beruházások előkészítésénél ugyan máshol is használják hazánkban, de kutatási célú alkalmazása eddig csak kis területen, teszt jelleggel történet, természettudományos célú hiperspektrális felmérés pedig szintén csak néhány alkalommal volt.
Jobban megismerni a tópartot
Zlinszky elmondta, hogy a Balaton vízminőségének, ezen belül is a felkeveredésnek és a vízben lebegő algák mennyiségének a műholdas követése azért fontos, mert így térben részletezve ismerhetik meg a tó áramlásait és a víz minőségét meghatározó folyamatokat. A tudományos munkában és a vízügyi kezelésben eddig csak pontszerű mintavételekre támaszkodhattak. Mivel a tóban a víz átlátszóságának és az algák koncentrációjának is széles skálája fordul elő (például Keszthelynél nagyon sok az alga, míg Siófoknál kevés; a felkeveredő parti vizek nagyon zavarosak, a befolyó Zala és a nádasok vize azonban igen átlátszó), ezért a Balaton modellrendszernek is kiváló, és az itt sikeresen alkalmazott módszerek nagy valószínűséggel más vizekre is átvihetőek.
A kutató elmondta, hogy a tó vízminősége jelenleg kiváló, a parti növényzet állapota viszont fontos problémát jelent. Nemcsak a parti telkek beépítése veszélyezteti a nádasokat, hanem a mesterségesen magasan tartott vízszint is, amely a nádasok víz felőli oldalának pusztulását idézi elő. Ezt a jelenséget légi felvételek segítségével állapította meg, és követte eddig is az intézet, de ezzel az új technológiával nemcsak a nádasok területváltozásait, hanem a fajösszetételt és az állapotukat is megismerhetik a tó egész partján. Ha sikerül módszert találni a nád állapotának nyomon követésére, akkor azonosítani tudják majd, hogy mikor van szükség a vízszint csökkentésére, hogy lehetővé tegyék a nádasok regenerációját.
A kutatások mellett az intézet tihanyi épületében egy nemzetközi nyári iskola is zajlott, melyre 14 országból 20 hallgató és több külföldi előadó érkezett. A kurzuson a légi távérzékelés környezettudományi alkalmazását oktatták, és ennek keretében is végeztek kutatórepüléseket a Tihanyi-félsziget és Zánka-Dörgicse környékén.
Forrás: Prof. Geert Verhoeven
A részt vevő kutatók háttérben a repülőgéppel
A légi távérzékelés alkalmazása a régészetben is egyre nagyobb szerepet kap, de hiperspektrális kamerával még kevésszer próbálkoztak. A technológia valószínűleg széles körben alkalmazható lelőhelyek azonosítására, ez a munka tehát módszertani szempontból is igen jelentős. A Sárvíz völgyének történeti elárasztásait részletesebben megismerve megtudhatják, hogy volt-e a történelmi múltban a jelenlegihez hasonló gyors éghajlatváltozás.
A tihanyi intézet 1995 óta működik együtt az angol partnerekkel, és már korábban is dolgoztak ki közösen módszert a tó vízminőségének műholdas térképezésére, ezeket azonban végül nem alkalmazták. A mostani vizsgálatok első eredményei 2011 elejére várhatók, ekkor fogják tudni megállapítani, hogy miként változott a nádasok kiterjedése. Az adatok részletes feldolgozása több évig is eltart majd.

2010. július 24., szombat

Az emberiség már túlélt egy szupervulkánt


Dudás Nikolett|2010. 04. 21., 12:30|Utolsó módosítás: 2010. 04. 21., 13:10|

Ez a cikk 93 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
eszközök:
A modern civilizációra igen súlyos következményekkel járna egy valóban nagy vulkánkitörés. Már az izlandi példából is látható, hogy viszonylag kevés hamu is megbénítja a kifinomult infrastuktúrát. Elképzelni is rossz egy szupervulkán kitörését, amikor porfelhőbe burkolózhat az egész bolygó, és az erős lehűlés hatására gyakorlatilag megszűnne a világ mezőgazdasági termelése. Az emberiség legutóbb 74 ezer éve nézett szembe egy nagy kitöréssel, de jelenleg is több lehetséges szupervulkánt ismerünk.
Forrás: AFP


A legutóbbi szupervulkán
 A Toba vulkáné volt az elmúlt kétmillió év legnagyobb kitörése, ami befolyásolta őseink életét is. Az egykori vulkán a mai Toba-tó helyén terült el az indonéziai Szumátra szigetén. A tűzhányó sokszor kitört létezése során, ám a 74 ezer évvel ezelőtti aktivizálódása kivételes esemény volt. Ekkor ugyanis egy hatalmas robbanásos kitöréssel (ún. szupervulkáni kitörés) 2500 köbkilométernyi magmát öntött a felszínre. Ez csaknem kétszerese a Mount Everest térfogatának. A kitörés több mint ötezerszer nagyobb energiájú volt, mint a Mount St. Helens vulkáné 1980-ban. A Toba ezt követően összeomlott (saját magmakamrájába roskadt), úgynevezett kalderát hozva létre, ebben gyűlt össze később a Toba-tó vize. Ez a természeti katasztrófa lényeges esemény volt az emberiség történetében is, abban az időben, mikor elődeink elhagyhatták Afrikát, és útnak indultak Ázsia meghódítására.
A kutatóknak nincs összehasonlítási alapjuk, ezért a kitörésnek az élővilágra gyakorolt hatása mindig vitás kérdés volt. Az eredeti elképzelés szerint a Toba kitörése kataklizmatikus esemény volt, ami csaknem a kihalás szélére sodorta az emberiséget a 10 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-csökkenés következtében (a kibocsátott anyag szemcséi ugyanis visszaverték az élethez nélkülözhetetlen napfény nagy részét). Emellett a klíma globális léptékű szárazodását idézhette elő, ezzel az erdőségek területének csökkenését okozva a füves puszták javára. Mindez rengeteg faj kipusztulásához vezetett. A Homo nem, amely túlélte a katasztrófát, a gyors alkalmazkodóképességének köszönhette létét.
 
Forrás: NASA
A Toba-tó az űrből
Ezt az elméletet több kritika is érte az elmúlt években. Hans Graf légkörkutató (Cambridge Egyetem) szerint túlbecsülték a kitörést követő éghajlatváltozást, a globális hőmérsékletcsökkenés csupán 2,5 Celsius-fok volt, és csak  néhány évig tartott a lehűlés. E modell szerint a hatások ráadásul regionálisan eltérően jelentkeztek, Indiában például az átlaghőmérséklet 1 Celsius-fokot eshetett, ami már nem jelent drámai klímaváltozást.
Új fényben az Afrikából való kivándorlás is
Az Oxford Egyetem kutatócsoportja új, a korábbiaktól eltérő elmélettel állt elő. A legfrissebb archeológiai és geológiai vizsgálatok az indiai Jwalapuram falu közelében Graf elméletét támasztják alá, azaz ott a Toba nem okozott drasztikus változásokat őseink életében, bár kétségtelenül keményebb feltételekkel néztek szembe. A trópusi klíma nem kedvez az ősmaradványok fennmaradásának, így teljes csontvázat sajnos nem találtak a régészek, azonban rengeteg kőeszköz bukkant elő az ásatások során. A tény, hogy a vulkáni hamuréteg alatt fekvő eszközök hasonlóak voltak, mint amelyeket a Toba-kitörés utáni rétegekben találtak, arra enged következtetni, hogy a katasztrófa ellenére ugyanúgy folytatódott elődeink élete.
A hagyományos elmélet szerint a modern ember nem érkezett meg Ázsiának erre a részére egészen 60 ezer évvel ezelőttig (azaz 14 ezer évvel a Toba kitörése után). Eszerint az itt talált használati tárgyak egy korábban betelepült, primitívebb fajé lehettek. Az új elmélet képviselői azonban azt állítják, hogy az Indiában talált eszközöket a Homo sapiens készítette. Ha ez igaz, akkor újraírhatja az Afrikából való kiáramlás forgatókönyvét.
Ha a Homo sapiens valóban Indiában élt már a tűzhányó kitörése idején, felmerül a kérdés, milyen útvonalon jöhettek Afrikából Ázsiába? Léteznek alternatív elképzelések arra, hogy őseink mikor kísérelték meg először elhagyni Afrikát a sivatagon keresztül: az egyik szerint ez mintegy 125 ezer évvel ezelőtt történhetett, az Arab-félszigeten keresztül. A régészek korábbi véleménye szerint ez kudarcba fulladt a kedvezőtlen körülmények miatt, és csak később keltek át Ázsiába, Arábia déli tengerpartja mentén. Az új leletek azonban ellentmondanak ennek. Elképzelhető, hogy ezek az embercsoportok mégsem akadtak el a sivatagban (oázisról oázisra "ugrálva"), hanem Arábián át eljutottak Indiába.
Mitől szuper?
Szupervulkánnak nevezik azt a tűzhányót, amely legalább 300 köbkilométer magmát önt a felszínre egy kitörés alkalmával. A statisztika szerint ilyen esemény minden 100 ezer évben csak egyszer történik. Egy közepes szupervulkáni kitörés, mely mintegy 1000 köbkilométer magmát produkál, felér egy 1 kilométer átmérőjű aszteroida becsapódásának pusztító erejével, ám egy ekkora energiájú kitörés jóval gyakoribb egy kisbolygóval való találkozásnál.
Forrás: Wikipedia/Überraschungsbilder
Egy lehetséges jövőbeli szupervulkán, a Nápolyhoz közeli Flegrei-mező
A szupervulkáni működés rendszerint tömeges fajkihalással kapcsolható össze. Ilyen volt többek közt a perm végi katasztrófa 250 millió évvel ezelőtt (amikor az ismert fajok 50 százaléka, köztük a tengeri fajok több mint 90 százaléka eltűnt), amely a szibériai bazaltmezőket létrehozó vulkáni tevékenységgel hozható összefüggésbe. A Dekkán bazaltplatót kialakító szuperkitörés és a Yucatán-félsziget területén becsapódó aszteroida együttes ereje törölhette el a dinoszauruszokat (és számtalan más fajt) is a Föld színéről 65 millió éve.
Mai szupervulkánok
Nem kétséges, hogy a Föld életében időről-időre jelentkeznek pusztító erejű vulkánkitörések, és a jövőben is számíthatunk ilyenekre. A kérdés csak az, hogy mikor. Vajon mely tűzhányók pályázhatnak a következő szupervulkán címére? A főbb jelöltek a Yellowstone vulkáni terület Wyomingban, a Flegrei-mező Nápoly szomszédságában, illetve az új-zélandi Taupo-tó alatt szunnyadó vulkán. Esélyesek még Indonézia, a Fülöp-szigetek, Közép-Amerika, Japán, a Kamcsatka-félsziget és az Égei-tenger egyes tűzhányói is.
Forrás: AFP
Yellowstone Nemzeti Park
A modern civilizációra igen súlyos következményekkel járna egy-egy szuperkitörés. Már az izlandi példából is látható, hogy viszonylag kevés hamu is megbénítja a kifinomult infrastuktúrát. Elképzelni is rossz egy szupervulkán kitörését, amelynek esetén porfelhőbe burklózhat az egész bolygó, és az erős lehűlés hatására gyakorlatilag megszűnne a világ mezőgazdasági termelése.

2010. július 22., csütörtök

Bemutatták a légvédelmi lézerágyút


2010. július 21., szerda 12:52 | Frissítve: tegnap
Halálcsillagot még nem tudunk gyártani, de a Csillagok háborújában megismert lézerfegyverek már kaphatók. Az amerikai haditengerészet négy robotrepülőgépet simán lelőtt a légvédelmi szuperfegyverrel.
Örülhetnek a scifi-rajongók, mert ismét megvalósult egy évtizedekkel ezelőtt megálmodott eszköz [1]. A Raytheon Missile Systems a napokban mutatta be a nagy teljesítményű lézerfegyverét, amivel rakétákat, repülőgépeket lelőni vagy kisebb hajókat lehet elsüllyeszteni.
raytheonmain-420x0
Az utolsó védelmi vonalra szánt fegyver hat ipari lézerből áll, amelyek egyszerre fókuszálnak a célpontra. A lézersugár teljesítménye 50 kilowatt, az eddig titokban tartott teszteken négy robotrepülőt simán lelőttek repülés közben.
Peter Felstead, a Jane's Defence Weekly hadiipari szakfolyóirat szerkesztője úgy látja, hogy ez a technológia még csak a lézeres hadviselés kezdetét mutatja be. A bemutatón szétlőtt robotrepülőgépek például nem voltak páncélozottak és nem is repültek gyorsan, tehát van még hová fejlődni.
hirdetés
undefined
Két tényező gátolja a lézerfegyverek bevetését: az időjárás és a célpont is gondot okozhat. A párás tengeri levegő elnyelheti a lézer energiáját, mielőtt a sugár elérné a célpontot, arra pedig már az 1960-as években rájöttek, hogy a tükröződő felületek is csökkentik a lézer hatékonyságát, amikor egy Mig vadászgépet próbáltak lelőni.
Mike Booen, a Raytheon Missile Systems alelnöke elismeri, hogy vannak problémák, de szerinte megoldhatók. Minden anyag visszatükröz némi fényt, de ha elegendő energiával támadnak, akkor a célpont felforrósodik, emiatt csökken a tükröződés és egyre több energia nyelődik el, míg végül a célpont megsemmisül.

2010. július 15., csütörtök

Hogyan hat a lítium a bipoláris zavarban szenvedőkre?

A litíumot már több mint ötven éve alkalmazzák a pszichiáterek a mániás depresszió, vagy más néven bipoláris zavar kezelésére.


Kíváncsi valamire? Kérdezzen anonim a Betegszobán
több mint 120 orvos szakértőtől!

Eddig azonban ismeretlen volt a szer hatásmechanizmusa és az, hogy miért hatásos a betegség kezelésében. A Cardiff Egyetem kutatói vizsgálataik során nemrég olyan összefüggéseket mutattak ki, amelyek talán megmagyarázhatják, miért van jó hatással a lítium a pszichiátriai betegekre.

Laboratóriumi sejtkísérletek megmutatták, hogy a prolil oligopeptidáz (PO) nevű enzim határozza meg a gének lítiumérzékenységét. A gének egyike, az lmpA2 a bipolári szavar kialakulásában is szerepet játszik. Ez pedig megmagyarázhatja, hogy a lítiumszint megváltozása miért van befolyással a mániás depresszióra.

"Egyelőre még mindig nem vagyunk teljesen biztosak benne, miként képes a lítium stabilizálni a bipoláris zavarban szenvedők állapotát. Kutatásunk azonban olyan sejtkommunikációs folyamatokat tárt fel, aminek köze lehet a mániás depresszió kialakulásához és működéséhez" - nyilatkozta Adrian Harwood professzor, a kutatás vezetője.

"Reméljük további kutatások során fény derülhet a bipoláris zavar kialakulásának körülményeire, és így jobb gyógyszereket fejleszthetünk ki a betegségben szenvedők számára."

A Wellcome Trust által szponzorált kutatás részletes leírása a PLoS ONE című nemzetközi folyóiratban olvasható.

2010. július 14., szerda

Napelemből építenének utakat


2010. július 14., szerda 10:54
Nyáron a felmelegedett utak jobban koptatják a gumit, megnő a fékút, ráadásul a hőtől kitágult aszfalt repedezik. Ezek a hátrányok megszűnnének, ha a burkolatot napelemre cserélnék, és még áramot is termelnének az utak. Már csak azt kell megoldani, hogy a napelemek elbírják a kamionokat, és a technológia háromszor olcsóbb legyen.
Ha egy négysávos autóút egykilométeres szakaszát napelemtáblák fednék be, azok 300 háztartásnak elegendő áramot állítanának elő. A sötét színű táblák felületébe be lehetne építeni az útburkolati forgalomirányító jelzéseket is.
A szabadalmaztatott elképzelés megvalósításához az amerikai energiaügyi minisztérium százezer dolláros támogatást adott az Idaho államban működő Solar Roadways vállalatnak. Ebből elkészítették a 3,6 x 3,6 méteres, 12 centiméter vastag demonstrációs útburkolat napelemtábláinak első sorozatát. A cellák átlagos időjárásnál – négy órányi napsugárzással számolva – naponként 7,68 kilowattóra, azaz óránként átlagosan 0,32 kilowattóra energiát termelnek.
Az útátalakítások azonnali megkezdésének igencsak nagy gátja, hogy egy-egy tábla 7500 dollárba, azaz másfél millió forintba kerül. Az összeget még növeli, hogy a napfényelemeket valamilyen átlátszó, nagyon szilárd védő üvegréteggel is meg kell erősíteni, hogy elbírják a kamionokat. A táblákra így kétszer többe kerülnének, mint a legyártott mintapéldányok, és háromszor többe, mint egy hasonló útszakasz aszfaltos-betonos megépítése.

A Popular Science folyóirat júliusi száma szerint a napelemes útburkolásnak technikailag nincs akadálya, az áramtermelő út egy modern iparágat is fellendítene, de ehhez jelentősen mérsékelni kell a költségeket.
A Solar Broadways vállalat most újabb, 750 ezer dolláros támogatást kapott, hogy két év alatt kifejlessze a gazdaságos napelemes útburkolást. Első lépésként megállapodott a legnagyobb amerikai áruházlánc, a Wal-Mart ügyvezetőivel, hogy a szupermarketek parkolóiban alkalmazni kezdik a különféle megoldások kísérleti változatait. A parkolók közvilágítását már a burkolatból nyert energiával oldják meg.

2010. július 9., péntek

Tudósok szerint a halak beszélnek egymáshoz


2010. július 8., csütörtök 07:55 | Frissítve: tegnap
Tudósok felfedezték, hogy a halak mormogó, dörmögő, csipogó és pukkanó hangokat hallatva kommunikálnak egymással.
A víz alatti világ korántsem olyan csendes, mint hinnénk: a halak hol az ellenkező nem tagjait győzködik, hol veszélyre hívják fel társaik figyelmét, néha megmutatják az irányt, máskor pedig csak fecsegnek. A ragadozók még arra is képesek, hogy a halak tereferéjét elcsípve csapjanak le áldozatukra - állítja Shahriman Ghazali, az aucklandi egyetem kutatója.
"Minden hal hall, de nem minden hal képes hang kiadására - folytatta Ghazali. - A pukkantásokat és egyéb hangokat az úszóhólyagjuk rezegtetésével érik el, ez egy olyan szerv, amelyet össze tudnak húzni". A kutató reméli, hogy nemsokára azt is meg tudják majd fejteni, melyik hang pontosan mit jelent.
Ghazali laboratóriumában tartályokba helyezte a halakat, majd néhány hétig hagyta, hadd szokják új környezetüket. Ezután víz alatti mikrofont és a víz mozgását felderítő szerkezeteket használva figyelte őket.
hirdetés
Kiderült, hogy a morgóhalak a legbeszédesebbek, jól megkülönböztethető morranásokat hallatva egész nap karattyolnak. A tőkehalak ezzel szemben a legvisszafogottabbak, kivéve íváskor, ilyenkor ők is többet hangoskodnak. Ghazali azt feltételezi, hogy ezek az egyébként néma állatok a hangot szinkronizációs eszközként használják a hatékonyabb megtermékenyítés érdekében. Más fajok pukkanó hangot hallatnak, a kutató úgy véli, hogy ez a Morze-kódhoz hasonlóan működik.
Ghazali ugyanakkor óvja az aranyhal-tulajdonosokat attól, hogy az akvárium megkocogtatása után lélegzetvisszafojtva várják a választ, ugyanis ezeknek az állatoknak nagyszerű a hallása, de némák.

2010. július 7., szerda

Elbúcsúzik Halastól Dr Burkus Szabolcs, a kiváló pszichiáter

Ma erősítették meg a hírt, miszerint a Szegedi Pszichiátriai Klinikára visszatér Dr Burkus Szabolcs Adjunktus Úr, mindnyájunk szeretett pszichiátere, "Dr House" egyesek szerint.
Ez a visszatérés augusztus második felében történik meg.
KÖSZÖNJÜK, ADJUNKTUS ÚR, AMIT ÉRTÜNK TETT!!!
Dynamis

Megtalálták a hosszú élet genetikai mintázatát


2010. július 2., péntek 13:20 | Frissítve: 2010. július 2.
Gének olyan mintázatát azonosították tudósok, amely minden korábbinál nagyobb pontossággal mondja meg, hogy ki éri meg századik születésnapját - még akkor is, ha más génjei betegségekre hajlamosítanak.
A Bostoni Egyetem kutatóinak a Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányából kiderül, ki számíthat hosszú életre. A tudósok egyben kétségeket fogalmaznak meg a forgalomban lévő, betegségekre való hajlamot vizsgáló géntesztek pontossága felől, és azt állítják: az ő eljárásuk a legmegbízhatóbb.
Már korábban is számos kutatócsoport azonosított rendkívül magas életkorral összefüggő génmintázatokat (genetikai markereket), Paola Sebastini és Thomas Perls viszont - meggyőződésük szerint - az eddigi legpontosabb tesztet alkották meg.
A két tudós több mint ezer százéves vagy afeletti embert vizsgált meg, majd a mintákat 1200 más személy génjeivel vetette össze, hogy a teljes emberi genetikai állományra kiterjedő vizsgálat segítségével gének olyan mintázatára bukkanjanak, amelyek gyakorta előfordulnak magas korúaknál.
hirdetés
A legtovább élő embereknek a rövidebb ideig élőkhöz hasonló, betegségekre hajlamosító génjei voltak, a hosszú élet lehetőségét rejtő gének azonban a jelek szerint felülírták ezek hatását.
"Sokan kérdezik, ki akar száz évig élni? A korhoz kötődő betegségek mindegyikéről azt gondolják, hogy a halál előszobája, pedig ez nem igaz" - fejtette ki Perls. A kutatás során 150 gén 19 mintázatát azonosították, ezek 77 százalékos biztonsággal szolgálnak információval arról, hogy ki érhet meg rendkívül magas kort. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták: ezeknek a géneknek a megléte nem jelent szabad utat a dohányzáshoz, az iváshoz és a túl sok evéshez.
A bostoni szakemberek nem tervezik, hogy piacra dobják a hosszú élet DNS-tesztjét, de dolgoznak olyan ingyenes portál kialakításán, amely lehetővé teszi ennek felhasználását. Napjainkban minden hatezer emberből egy éri meg századik születésnapját, a 110-et pedig hétmillióból egy.

2010. június 28., hétfő

Új óceán van születőfélben Afrikában


2010. június 28., hétfő 15:56
Egy új óceán születésének vagyunk szemtanúi - jelentették be brit geológusok a királyi tudományos társaság nyári konferenciáján.
659px-Nasa Horn of Africa
Afrika szarva
A tudósok Etiópiában, Afar régióban végzett kutatásaik alapján jelentették ezt ki. Úgy számolják, néhány millió éven belül (ami földtani szempontból rövid távú jóslatnak számít) leszakad a kontinensről azAfrika szarva néven is ismert Szomáli-félsziget. Ezzel egy kétmillió négyzetkilométeres, vagyis húsz Magyarországnyi sziget jön létre az Indiai-óceánban, a tengerszint alatti területekre betörő víz pedig egy új óceánt hoz létre a mai Északkelet-Afrikában.
hirdetés
A kutatók szerint geológiai szempontból extrém gyors változások történnek a félszigeten az utóbbi öt évben. 2005-ben egy 60 kilométer hosszú törésvonal jelent meg Etiópia északi részén, ami néhány nap alatt nyolc méter szélesre nyílt. A földlemezek mozgása és a vulkanikus aktivitás egyre élénkebb a térségben, és minden jel arra mutat, hogy az egész félsziget, Etiópiával, Szomáliával, Eritreával és Dzsibutival le fog szakadni Afrikáról.
0,1020,587777,00
A törés
Fotó: Tim Wright/University of Oxford
Eritreában van olyan partszakasz, ahol a Vörös-tengert csupán egy 20 méteres földdarab választja el a tengerszint alatt fekvő síkságtól. Az ide bezúduló víz fogja majd alkotni az új óceánt, a 28 millió négyzetkilométeresre zsugorodó Afrika, és a félszigetből születő új óriássziget között, aminek mérete nagyjából a Föld mai legnagyobb szigetével, Grönlandéval lesz összevethető.
0,1020,587920,00
A kiszélesedett törés 2005 októberében
Fotó: Anthony Philpotts
A kutatók óriási szerencsének tartják, hogy egy ilyen hatalmas geológiai folyamat kezdetét megfigyelhetik, és ezzel rengeteget tanulhatnak arról, hogyan alakult ki a Föld jelenlegi domborzata, illetve a földrengések és vulkánkitörések kialakulásáról, és előrejelzésükről is új információkat kaphatnak.

2010. június 26., szombat

A Naprendszerben a helyzet fokozódik!



Szerző: Szalai Tamás | 2010. június 24., csütörtök
A 2013 környékére várható napaktivitási maximum várhatóan nem okoz világméretű katasztrófát, ugyanakkor az űridőjárás egyre pontosabb előrejelzését az űrkutatási szervezetek kiemelt feladatuknak tekintik.
felhívás
A vártnál kissé jobban elhúzódó naptevékenységi minimum után az utóbbi hónapokban egyértelműen megfigyelhető a naptevékenység fokozódása. Az előrejelzések alapján Napunk aktivitása 2013-ban éri el a mostani ciklusban esedékes tetőpontját, így az előttünk álló három-négy évben várhatóan egyre több napfolt, napkitörés és - utóbbiakkal kapcsolatos - koronális anyagkidobódás (Coronal Mass Ejection, CME) megjelenésére lehet számítani. Földünk és közvetlen környezete szempontjából különösen ez utóbbiak jelentősek, hiszen a központi csillagunk külső tartományaiból kiszakadó, óriási plazmafelhők akár bolygónkat is elérhetik. Egy-egy CME - ami leegyszerűsítve egy forró, ám rendkívül ritka gázfelhő - közvetlenül nem fenyegeti Földünk élővilágát, de a plazmafelhőt alkotó, nagysebességű, töltött részecskék (elektronok, protonok, könnyű ionok) zápora akár komoly károkat is okozhat a műholdas ill. a felszíni elektromos hálózatban.

Az említett részecskék folyamatosan áramlanak a Napból a Föld felé (ezt nevezzük napszélnek), de bolygónk mágneses tere a részecskesugárzás nagy részét eltéríti a Föld közvetlen környezetéből. Néhány részecske mindig átjut ezen a mágneses "védőpajzson", melyek a pólusok felett bespirálozva kölcsönhatásba lépnek a légkör molekuláival (a gerjesztett molekulák rekombinációja során történő fénykibocsátást lehet sarki fényként észlelni), de ez nem jár komolyabb következményekkel. A napkitörések, CME-k során azonban megsokszorozódik a részecskeáram intenzitása, ami előidézheti az elektronikai eszközök meghibásodását - ez pedig szélsőséges esetben a telekommunikációs és informatikai rendszerek, a légiközlekedés vagy egyes régiók teljes áramszolgáltatásának összeomlásához is vezethet (akár több milliárd dolláros károkat okozva ezzel).

A Naprendszerben a helyzet fokozódik!
A naptevékenység közvetlenül befolyásolja a kozmikus részecskesugárzás Föld környezetében zajló változásait (az ún. űridőjárást), ami a műholdas rendszerek és földfelszíni elektromos hálózatok működésére is hatással lehet (illusztráció: NASA/NOAA).

Bár a legnegatívabb forgatókönyv csak extrém nagy energiájú napkitörések esetén valósulhatna meg (aminek a valószínűsége igen csekély), a NASA és a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) szakemberei június elején egy washingtoni konferencián egyeztettek a növekvő napaktivitás várható hatásairól és a szükséges előkészületekről. A szakértők egyetértettek abban, hogy a Napból a Föld felé kiáramló részecskesugárzás mennyiségében bekövetkező változások (röviden az ún. űridőjárás) folyamatos nyomon követése a legfontosabb feladat, ami a központi csillagunkat vizsgáló űrszondák segítségével valósítható meg. A NASA jelenlegi napkutató szondái közül több is van (STEREO, SDO, ACE), melyek adatai sokat segítenek a napkitörések és CME-k kialakulásának megértésében, és segítségükkel akár már 20-30 perccel is előre lehet jelezni egy-egy energikusabb eseményt. Az alapvetően napfizikai űreszközök mellett - a NASA és a NOAA közös működtetésében - léteznek kifejezetten a Föld környezetét, valamint a Nap-Föld kölcsönhatásokat vizsgáló műholdak is, melyek legújabb, GOES-15 (Geostationary Operational Environmental Satellite) nevű képviselőjét idén márciusban állították pályára.

A Naprendszerben a helyzet fokozódik!
A GOES-15 jelű, 2010 márciusában felbocsátott űrszonda első, röntgentartományban készült képe a Napról (NOAA/NASA/Lockheed Martin).

Az űr- és légkörkutatási szervek célja, hogy a következő években az eddigieknél is alaposabban lehessen vizsgálni és előrejelezni a naptevékenységi és űridőjárási folyamatokat, ami lehetővé tenné, hogy egy veszélyesen nagy energiájú napkitörés esetén a műholdakat és elektromos rendszereket biztonsági üzemmódba kapcsolják, megóvva ezzel őket a megnövekvő intenzitású részecskezápor veszélyeitől.

Forrás: NASA híroldal, június 4.